Ha nem vagy jól, elégedett a mostani helyzeteddel és változtatni szeretnél, akkor soha ne arra fókuszálj, hogy megszűnjön a jelenlegi állapot, mert azzal csak újra fogod teremteni.
Minél hosszabb ideje tart egy állapot, annál inkább hozzászokott az elméd ehhez, bármennyire is rossznak éled meg. A viselkedéseddel, a hozzáállásoddal te is részese voltál annak, ami kialakult, tehát ha csak az a vágyad, hogy megszüntesd, nem fog menni, mert bekapcsol a félelem.
Az elmédnek, a tudatalattidnak mindig szüksége van célra. Az pedig nem cél, hogy valami megszűnjön, hanem menekülés.
A cél az, ha meg tudod határozni mit szeretnél helyette, miért szeretnéd azt, hogyan képzeled el pontosan a további életedet, hogyan érzed benne magad. Ezeket kristálytisztán tudnod kell.
Azért jellemző gyakran az emberek életében a visszatérő rossz párkapcsolat, nem megfelelő munkahely vagy bármilyen negatív tendencia ismétlődése, mert nincsenek tisztában a céljaikkal, így az elme kénytelen ugyanazt megteremteni, hisz azt már ismeri.
Sokszor látom munkám során én is az ismétlődéseket, felismerem ha valaki még nem áll készen arra, hogy ténylegesen megváltoztassa az életét és végre önmagaként, felszabadultan és boldogan tudjon létezni.
Ha csak panaszkodik a jelenlegi helyzetére, nem lát megoldást, külső segítségtől várja, hogy valamilyen csoda folytán megoldódjon, az egyértelműen zsákutca, hiszen ő nincsen benne. Nincsenek meg a saját elvárásai, a saját vágyai és céljai, csak azt tudja, hogy hol nem akar lenni, azt viszont nem, hogy hová szeretne eljutni.
Nem könnyű feladat a vihar kellős közepén elképzelni a nyugodt, napsütéses, madárcsicsergős környezetet, de muszáj ha meg akarod tenni magadért az első lépést.
Kell adnod az elmédnek ötleteket, víziókat ahhoz, hogy irányt adhass neki, hogy legyen mihez igazodnia és ne a félelem uralkodjon rajtad.
Nem fogod újrateremteni ugyanazokat a helyzeteket, kapcsolatokat, konfliktusokat, ha Te változtatsz a hozzáállásodon és elültetsz magadban egy gondolatot, amibe kapaszkodhatsz.
Hiszen más nem fogja helyetted megtenni. Az az ő hite, az ő elvárása, akármennyire profi segítő.
Az első lépés mindig a tiéd. Megfogalmazni tehát, hogy hová szeretnél eljutni. Utána pedig táplálni magadban a hitet és ehhez fog igazodni a többi gondolat, majd a viselkedésed és az önmagadról kialakított képed.
Nem lesz kényszerhelyzet többé, nem lesz sodródás, helyette elszántság és biztos tudás lesz arról, hogy mit szeretnél, az élet pedig vissza fog téged igazolni, hamarabb, mint gondolnád.
Amikor beszélgetek valakivel és már eljutott erre a felismerésre, akkor tudom csak felajánlani a segítségem, hiszen én nem irányítom más életét, annak semmi értelme nem lenne.
A régi traumák oldásával, a belső blokkok megszüntetésével azonban elhárítunk minden akadályt, ami ezt az új hozzáállást megpróbálná megtámadni különböző hiedelmekkel.
Amint ezeket lebontjuk és megerősítjük az új irányt, az önbizalom megerősödik, nem lesznek kérdések a további lépésekkel kapcsolatban és itt az én szerepem is véget ér.
Csodás változások indulnak be a legtermészetesebb módon. Sokszor felmerül klienseimben a kérdés, hogy miért nem hittek magukban jobban és miért nem léptek már sokkal korábban?
Azért mert nem volt itt az ideje.
Mindig meg kell tapasztalnunk negatív dolgokat ahhoz, hogy megfogalmazódjon bennünk a vágy a változásra.
Az, hogy mikor változtatunk mutatja, hogy mennyire szeretjük magunkat. Nem kell feltétlenül megvárni, amíg már elviselhetetlen egy helyzet.
Ha el tudod fogadni a gondolatot, hogy megérdemled a boldog, teljes életet, akkor jó eséllyel észreveszed elég hamar ha valami nem emel, hanem lehúz.
Ezzel meg tudod előzni, hogy már a gödör alján, kilátástalannak tűnő helyzetben találd magad.
Minél előbb átlátod ezeket az összefüggéseket, annál kevesebb időt vesztegetsz önáltatásra, szorongásra és tehetetlenségre.
Vedd kezedbe a sorsod és ragaszkodj ahhoz, hogy a saját életedet éld.